Ugrás a tartalomhoz
Térült, fordult …
Népmesei fordulat.
Szavak, szavak, de mit jelentenek?
Tér és forgás.
Ezek mindenképpen benne vannak.
A térül szó az ÜL képzővel meghatározza az irányt, szinte látom, ahogy kibontakozik a térben.
Mintha a tér a szemünk láttára alakulna ki, épülne fel.
Forgásról szól a másik szó, de itt is ugyanaz a meghatározó képző jelenik meg.
Azaz ugyanúgy- mint a térülnél-, a forgás megjelenik előttünk és elképzeljük, ahogy indul és kialakul a folyamat.
Nem akarok nyelvészkedni, nem is az a célom ezzel a kis írással.
Mit jelent a magyar hagyományban ez a szófordulat?
– Na ez inkább foglalkoztat!
Szeretném, ha elgondolkodnál ezeken:
Ha szorosan vesszük az előbb leírt jelentést, akkor itt valami kialakult.
Azaz előtte nem volt, és bekerült a térbe valami, vagy valaki.
Hasonlít a hol volt, hol nem volt kifejezésre, ahol szintén a nemlétből anyaggá válik az a valami.
A tér anyagot feltételez, a térül az anyag mozgását, gyarapodását jelzi.
Azaz valami kialakul- ami addig nem volt-, és fejlődik gyarapodik.
Forgás– anyaggal lehetséges, anyag nélkül nincs forgás, mert nincs, ami megjelenítse azt.
(persze kvantumfizika szintjén nincs anyag, de most a példa kedvéért és az agyunk miatt tételezzük fel, hogy van)
A forgásnál két energia hat- egy középponthoz szögező és egy ún. szökési energia.
A kettő egyensúlya tartja egy köríven a forgást.
Köríven tartaná, ha nem lenne ott a térült szó, ami feltételezi, hogy a forgás íve nő, azaz egyre nagyobb területet érint.
Spirál forgást képzelek.
(minden rezgés és információ= hullám és ismeret)
A forgás ismerettel telített, mert ha nem lenne ismeret, akkor nem tudna térülni, akkor állandóságba merevedne.
Szóval:
TÉRÜLT, FORDULT… és már itt és ott is volt.
Hol volt, hol nem volt… talán igaz sem volt…
🙂
Áldott, Jó napot!!!
Szeretettel:
Marcsi